A Ford Alan Mulally-ja az innováció vezérigazgatója a Rekordok Könyvében

2018-04-06
320 megtekintés

Alan Mulally  a 2017-es rendezvényünk egyik előadója volt. Ő az, aki felügyelte az elmúlt évtized egyik leglenyűgözőbb vállalati átalakítását, amikor a Ford vállalat milliárd dolláros veszteségből nyereségessé vált, miközben más amerikai autógyártók a csőd szélén álltak. Sarah Miller Caldecott cikke bemutatja azokat az alkotóelemeket, amelyeket Alan a sikeres váltáshoz használt. A cikk eredetileg a Forbes magazinban jelent meg 2014 június 25-én.

Kevesebb, mint egy hét múlva Alan Mulally leköszön a Ford Motor Company vezérigazgatói posztjáról egy 8 éves eredményes pályafutás után, melyet minden vezérigazgató megirigyelhet. Amikor Mulally visszavonul, Detroit elveszít egy igazi innovatív vezetőt. Mulally Fordnál elért változásait valószínűleg business iskolák diákjai fogják még évekig tanulmányozni, mivel a szükséges pénzügyi megszorítások mellett kulturális változást is elért, s ezáltal a személyautókat és teherautókat gyártó vállalatot a csőd széléről az amerikai autógyártás élvonalába emelte.

A Mulally által bevezetett kulturális változás hatással volt a Ford csapatok felépítésére, az együttműködésre és az innovációra. Persze Mulally mellett léteznek más innovatív csúcsvezetők is, például AG Lafley (P&G), Jeff Bezos (Amazon), Steve Jobs (Apple) és Howard Schultz (Starbucks), akik az elmúlt évtized öt legjelentősebb vállalati vezetői.

 A Ford már a recesszió előtt is nehéz helyzetben volt

Amikor 2006-ban Mulally átvette a vezérigazgatói posztot, a Ford vállalat rossz helyzetben volt. 1990 óta piaci részesedésének 25% -át veszítette el. A cég a márkák hatalmas portfólióját tudhatta magáénak, ideértve a Jaguár, Land Rover, Aston Martin és a Volvo márkákat. De ezen brandek egyike sem ment igazán és mindegyiknek nagy tőkeinjekcióra volt szüksége ahhoz, hogy versenyben maradjon. A Ford fejlesztési ideje hónapokkal volt lemaradva a japán autógyártóktól. Mulally bánatához még az is hozzájárult, hogy a munkaerő-költségek 76 dollár/órát is elérték a munkavállalók szakszervezetén belül, versenyképtelenné téve a vállalat működését itthon és külföldön.

Mulally innovációs terve: Egy Ford

Hogy helyreállítsa a vállalat vezetői pozícióját, egy olyan tervet alakított ki, amelyet “Egy Ford“-nak nevezett el. Lehet, hogy a cím nem sikítja, hogy “innovációt”, de az „Egy Ford” integrálta azokat a komponenseket, amelyek szükségesek a nagyvállalati szintű innovációs erőfeszítésekhez. Ezt az integrációt “szponzor gerincnek” is szokták nevezni. Ez nem csak a látnoki gondolkodás és az új termékek függvénye, hanem egy egész vállalkozás azon képessége, hogy új gondolkodást ösztönözzön a csapatokban, a működési egységekben és partnereknél is.

A Mulally-féle „Egy Ford” innovációs platform négy fő pontot tartalmazott: 1) a Ford alkalmazottakat egy globális csapattá alakítani 2) kihasználni a Ford egyedülálló autóipari ismereteit és eszközeit 3) olyan autókat és teherautókat gyártani, amelyeket az emberek akartak és értékeltek és 4) gondoskodni az ehhez szükséges jelentős finanszírozásról. Bármelyik szögből nézve is, ez egy olyan terv volt, amely megkövetelte, hogy a vállalat „mindegyik cilinderre tüzeljen”: a stratégiai vízió, az egészségügy finanszírozása, a munkaerő versenyképessége és a termékfejlesztés egyaránt.

Három olyan tényező van, amely szerintem megkülönbözteti Mulally-t a többi vezető innovációs vezérigazgatótól.

1. Mulally olyan lenyűgöző jövőképet teremtett a Ford számára, mint a “Mobility Company”

Mulally rájött, hogy a Ford jövője nemcsak az autókon és teherautókon alapul, hanem a bennük lévő technológián is. A Ford termékeket és partneri kapcsolatokat alakított ki a fogyasztási elektronika iparági erősségeivel, ezáltal átalakította az autókat és teherautókat mobil szórakoztató központokká, összhangban a gyorsan fejlődő okostelefonokkal és közösségi médiával. A cég „MyFord Touch” szórakoztató panelje –a központi műszerfalban elhelyezve, ott, ahol régen a “rádió” volt – egy olyan innováció, amit más autógyártók széles körben másoltak. A MyFord Touch kínálta az első olyan rendszert, amely lehetővé tette a vezető számára, hogy verbális parancsokkal biztonságosan használja a technológiát, összehangolva azt az okostelefonokkal, egyedi alkalmazásokkal és zenei rendszerekkel. Ma minden nagy autógyártó követi a Fordot ebben, központi elemmé téve a személyi technológiákat.

2. Mulally elszámoltathatóságot és együttműködést hozott létre a vezetői szinteken

Mulally minden változtatásának talán a legérdekesebb része a vállalati kultúra átalakítása, amely megalapozta a cég innovációját. Működése kezdetén Mulally megdöbbentő, de helytálló kijelentést tett: “40 éve vonultunk ki az üzletből.” Ez a nyilatkozat egy olyan égető programot készített elő, amely minden Ford alkalmazottat érintett. Ez lehetővé tette Mulally számára, hogy megváltoztassa a vállalat költségstruktúráját, alacsonyabb munkavállalói arányt alkudva ki az Egyesült Autó Munkavállalókkal, lefaragva mintegy 20 dollár/órát az alapköltségéből, ami 55 dollár/órát eredményezett.

Bármennyire jelentős volt, ez csak egy hiábavaló győzelem lett volna, ha Mulally nem változtatta volna meg a megbeszélések módját, a beszállítói megállapodások kidolgozását és azt, ahogy az emberek egymással bánnak nap mint nap. Egyes jelentések szerint, mielőtt Mulally átvette a az elnöki széket a Fordon belüli belső meetingek gyilkos csatározásokhoz voltak hasonlók. A vezetők rendszeresen a sebezhetőséget keresték társaik körében és visszafogták magukat az együttműködésben. Mulally mindezt megváltoztatta azzal, hogy a vezetői megbeszéléseket biztonságos környezetté tette, ahol az adatokat hibáztatás nélkül megoszthatják, fejlesztette az együttműködést és az innovációs sikert előtérbe helyezte. (Amint azt legutóbb a Forbes-ban írtam, Mary Barra vezérigazgató, jelenleg ezzel a kulturális harccal küzd a GM-nél.)

Alkalmam volt személyesen találkozni Alan Mulally-val 2010-ben egy olyan eseményen, amelyet a világhírű újító Thomas Edison örökségének tiszteletére rendeztek. Annyira lenyűgözött Mulally nyugodt viselkedése, hogy írtam róla az Éjféli Ebéd című könyvem 6. fejezetében. Az egyik dolog, ami megkülönbözteti őt a vezetőktől, hogy sikert ért el az együttműködés és az innováció irányításában azokkal szemben, akik nem értették meg a képességeik komplexitását. Ez a készség magában foglalja a nehéz fogalmak gyors leírását, az adatok új szintetizálását olyan módon, amely új rálátást eredményez, és olyan csapatok felépítését, amelyek a maitól eltérő jövőbeli forgatókönyveket hozhatnak létre. A komplexitás az együttműködés és innováció alapvető szempontja, ami hiányzik sok felsőszintű vezetőből, akik gyakran csak ellenőrző listákra és időhatékonysági mutatókra támaszkodnak.

Nem így Mulally. Azért, hogy a komplexitást irányítani tudják, csapatai képességét erősítette. Mulally első lépése az volt, hogy egy “közlekedési lámpa” rendszert hozott létre a csütörtök reggeli vezetői találkozókra. Ezeken az alkalmakon a közvetlen jelentések bemutatták a kulcsfontosságú kezdeményezések terén elért eredményeket. A zöld szín azt jelentette, hogy minden rendben, sárga azt, hogy némi figyelemre van szükség és a vörös azt, hogy a helyzet kritikus. A legelső heti ülésén a közvetlen jelentésben szinte minden zöld színű volt, szórványosan néhány sárga pöttyel. Mulally nyugodt hangon megjegyezte, hogy ez nem lehetséges, mivel a vállalat pénzügyi megszorításban volt, és fokozatosan veszítette el a piaci pozícióját. Sürgette őket, hogy gyűrjék fel az ingujjukat, de tegyék félre a bokszkesztyűt. A következő csütörtök reggeli találkozón sok piros lámpa jelent meg. Az őszinteség személyes példájával, s a nyílt kommunikációval elérte, hogy beszéljenek összetett, tabutémákról, ami által Mulally egy biztonságos működési környezetet épített fel a közvetlen riportokhoz.

 A történet folytatása itt olvasható.

Alan Mulally vezette a Ford átalakítását a világ egyik vezető autóipari vállalatává, ő tette azt Amerikai első számú autómárkájává, visszatérítve a nyereségességhez és megváltoztatva a szervezet működési módját. Mielőtt a Fordhoz csatlakozott, elnökhelyettesként szolgált a Boeing cégnél. Mulallyt a Fortune magazin a „a világ legnagyobb vezetői” között a 3. helyen említette és a TIME magazin szerint egyike volt „a világ legbefolyásosabb emberei”-nek.

 

 

Címke: , ,